Tomislav Gotovac

Bio
+
Hírek a világból
Művészeti élet
Dizájn, életforma
Film
Zene

Bio

Tomislav Gotovac
(1937, Zombor / YU (RS) – 2010, Zágráb / HR)

Tomislav Gotovac az egyik legjelentősebb horvát művész volt, számos különböző médiumban tevékenykedett, többek között a performansz, a film, a fotó és a testművészet területén. A Vajdaságban született, de négy éves korában Zágrábba költöztek, és élete nagy részében itt is élt. Kora gyerekkora óta érdekelte a film, szabadidejének nagyrészét a zágrábi mozikban töltötte klasszikusokat nézve, különösen a film és a valódi élet kapcsolata érdekelte; a valóság és fikció közötti konfliktus, és annak kombinációja foglalkoztatta. Belgrádban filmrendezést tanult, ezután forgatta első experimentális filmjeit. Olyan alkotások készítésére törekedett, melyek a nézőt felszabadították az automatizált percepció alól. Ahogy egyik híres kijelentésében meg is fogalmazta, a film és az élet szintézisében hitt: „Amikor reggel kinyitom a szemem egy filmet látok.”

Gotovac Zágráb kultikus figurájává vált azzal, hogy igyekezett a város közönségét szándékosan megbotránkoztatni. Kitartott a művészet és az élet azonosítása mellett, különösen a saját életére vonatkozóan, és hitt abban, hogy a kreativitás a művész létezésének egyfajta kiterjesztése. Gotovac a hivatalos szocialista államot is provokálta, amikor például egyes konvencionális tevékenységeket elevenített meg: a művész, aki koldul, aki a városi tereket tisztítja, vagy éppen hajat vág. Szemben állt az engedelmes tömegre épült állammal és a társadalmi konformizáció iránti ellenérzését erőteljesen fejezte ki a Zagreb, I Love You! című 1981-es performansza során , amikor meztelenül vonult végig Zágráb belvárosában, megcsókolván az aszfaltot. Munkái érzékletes látleletek a hivatalos hatalmi politikáról, a nemi szerepekről és a társadalmi szerkezetben rejlő paradoxonokról. Gotovacot gyakran vitték be a rendőrségre kihallgatásra, azonban sohasem került sor a bebörtönözésére, mivel kérdéses volt, hogy az elfogadott erkölcsi normák megsértése – mint például a köztéren való meztelen jelenlét-, antiszociális viselkedésnek minősül-e vagy sem.

Források:

Aleksandar Battista Ilic & Diana Nenadic, Tomislav Gotovac, Zágráb, 2003
monoskop.org/Tomislav_Gotovac
Podrucje zastoja / Standstill, Zagreb, Avant-garde Research Institute, 2011
Gender Check: Femininity and Masculinity in the Art of Eastern Europe. Köln: Walter König, 2009.
at.moma.org

+

Gotovac és a kollázsok

Tomislav Gotovac az 1960-as években készítette első experimentális és strukturalista filmjeit. 1964-ben három művészeti akciót mutatott be Belgrádban három avantgárd film kíséretében: Egyenes Vonal (Stevens-Duke), Kör (Joutkevitč-Count) és Kék Lovas (Godard-Art). Az Egyenes Vonal, hasonlóan a sorozat többi filmjéhez, hétköznapi tevékenységeket mutat be utcai környezetben, vagy köztereket átszelve a villamos sebességével. A hatvanas években Gotovac szerkesztői alapelveket felhasználva készítette vizuális művészeti munkáit, mint például a hétköznapi témákat bemutató dadaista kollázsait. Ezek a kollázsok értelmezhetőek intim naplókként, amelyek különféle talált tárgyak összeválogatásából álltak össze, a művészeten átszűrve az eredetileg merőben banális tárgyakat. Az itt bemutatott kollázson borotva pengés és cigarettás dobozok, banánmatricák, egy híres zágrábi áruház csomagolópapírjai (Na-Ma), vagy rajztömbök fedlapjai (Block) kínálják személyes relikviákként a művész életének egyfajta ‘realisztikus lenyomatát’.

Hírek a világból

1964 a világban

Az Amerikai Egyesült Államok beavatkozik a vietnámi háborúba, mely nagyjából egy évtized múlva ér véget.
Nyikita Hruscsov eltávolítása után Leonyid Brezsnyev lesz az SZKP főtitkára,
Lezajlik az első kínai atomrobbantás.
Budapestenfelavatják az új Erzsébet hidat (tervezője: Sávoly Pál).
Nobel-díjat kap többek között Martin Luther King, illetve Jean-Paul Sartre: utóbbi nem veszi át a díjat az íróról kialakított koncepciója folytán.
Nelson Mandelát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik Dél-Afrikában. 1990-ben szabadul.
A Beatles „I Want To Hold Your Hand” című száma első helyeztet ér el a listákon Amerikában elindítva a „brit inváziót” zenei téren.
Beszüntetik a halálbüntetést az Egyesült Királyságban.
Elkészül az első Ford Mustang.
Pál pápa történelmi jelentőségű látogatása Jordániában és Izraelben: ő az első katolikus egyházfő, aki a Szentföldön jár.
Dorogon megnyílik az ország első önkiszolgáló ABC-áruháza.

Művészeti élet

Művészeti események 1964-ből

Az 1964-es Velencei Biennálé keretében „megérkezik” az amerikai pop art Európába: Robert Rauschenbergnek ítélik a Velencei Biennálé Nagydíját. Rajta kívül Jasper Johns, Jim Dine és Claes Oldenburg képviseli a pop art színeit. Párhuzamosan, Leo Castelli Ileana Sonnabend galeristák egy pop art kiállítást redneznek san gregorio-i votol amerikai konzulátusbankifejezve Amerika pop art iránti elkötelezettségét. Rauschenberg díja heves vitákat váltott ki a nemzetközi zsűríben, többen „kulturális kolonizációt” emlegettek. A pop art által kiváltott „szenzáció” némileg beárnyékolja a beinnálé többi kiállítását.

Dizájn, életforma

5.design_gotovac A Lubomir Tomaszewszki által tervezett Ina kávéskészletet a Ćmielów Porcelángyárban gyártották 1964-tól; a Varsói Nemzeti Múzeum szintén őriz egy készletet.

„1956-ban megbízták Lubomir Tomasewskit, a Varsói Ipari Formetervezési Intézet szobrászát, hogy vizsgálja teás és kávéskészletek ideális ergonomikus formavilágát – egy tipikus feladat. […] A kutatás eredménye, az INA (1961) készlet kagyló és csepp alakú formáival, organikus kialakítású, monokróm csészéivel és kancsóival annak a takarékos plaszticitásnak a mintapéldája, amelyet minden vezető designer – keleti és nyugati egyaránt – célul tűzött ki az 1950-es években. Tomaszewszki terveit széles körben felkapta a sajtó, a tervező ennek ellénre mindig is igyekezett hangsúlyozni, hogy alkotásai elsősorban használati tárgyak. […] Tomaszewszki tárgyainak absztrakt esztétikuma a Sztálin korszak pszeudo-luxusával is szembehelyezkedett.”

Forrás: Cold War Modern Design 1945-1970, szerk.: David Crowley, Jane Pavitt, 2008