Andy Warhol 2.

Bio
+
Hírek a világból
Művészeti élet
Dizájn, életforma
Film
Zene

Bio

Andy Warhol
(1928, Pittsburgh / USA – 1987, New York / USA)

Az eredetileg Andrew Warhola-ként született művész, akinek családja az I. Világháború után emigrált Amerikába, 1949-ben költözött New Yorkba és változtatta nevét Andy Warholra. Gyakori gyerekkori megbetegedései miatt rengeteg időt töltött otthon, rádiót hallgatva, képeket gyűjtve, rajzolva – ezt a periódust később egy igen fontos időszaknak nevezte művészeti fejlődésében. Reklámgrafikát tanult, és a reklámgrafika területén kezdte pályáját, de tervezett színházi díszleteket, könyvjelzőket, üdvözlőlapokat, sőt női cipőket is. 1952-ben rendezte első kiállítását. 1955 és 1957 között I. Miller cipőihez készített illusztrációkat a New York Times-ban heti rendszerességgel megjelenő hirdetésekhez. 1956-ban a Bodley Gallery-ben külön kiállításon is bemutatták a rajzokat, és tulajdonképpen innentől számítható Warhol képzőművészeti értelemben vett pályafutása, és a kortárs alkotókkal – Jasper Johns-szal, Claes Oldenburggal, Robert Rauschenberggel – való kapcsolata is. Manhattanben 1963-ban megalapította stúdióját, amelyet Factory-nek nevezett el. Ebben az időben kezdett komolyan foglalkozni a filmezéssel is, 1969-ben Interview címmel havonta megjelenő filmes folyóiratot indított el. Warhol 1987-ban egy műtét közben vesztette életét a kórházban.

+

Andy Warhol és a portré műfaja

Warhol már a hatvanas években készített portrékat, többek között Marilyn Monroe-ról, Elvis Presley-ről, és Elizabeth Taylor-ról. A hetvenes években rengeteg megrendelést kapott tehetősebb személyektől, hogy készítsen róluk képet, ez volt az egyik legnagyobb bevételi forrása – mondhatni újrateremtette a hivatalos portré műfaját. Az európai portréfestészet hagyományaihoz viszont csak formálisan kapcsolódott Warhol megközelítése: a híres emberek nem a közösségi értékek megteremtőjeként jelennek meg, hanem termékként

A Ludwig házaspár és a pop art

Enteriőrkép a bécsi Mumok Ludwig Goes Pop kiállításáról és Peter Ludwig Warhol-féle portrésorozatáról

„Peter Ludwig, aki a pop art és a hiperrealizmus jelentőségét korán felismerte, illetve az ezen irányzatokhoz tartozó műalkotások egyik legfontosabb és legelső gyűjtője volt (a pop esetében Karl Stöhrer mellett), a 70-es évektől a vasfüggönyön túli eseményeket, a kelet-európai tendenciákat is folyamatosan figyelemmel kísérte. Nagyra értékelte a valóság realista szemléletű ábrázolását, melyeket többek között kordokumentumokként kezelt és beépített a mintegy tizenkétezer darabból álló gyűjteményébe.” (Új Művészet, 2013)

A New York-i vállalkozó Robert C. Scull és felesége az 1950-es évek elején kezdtek pop art műveket gyűjteni, mely tevékenység nem sokkal később a Ludwig házaspár figyelmét is felkeltette. Pár évre rá már a három legjelentősebb európai magángyűjtő egyikének tekintették őket, Karl Stöhrer és Giuseppe Panza di Biumo mellett. 1969-ban megnyílt az első pop art kiállítás a gyűjteményükből a kölni Wallraf Richartz Museum-ban Art of the Sixties címen és hatalmas sikere volt. A házaspár elkötelezettsége a téma iránt mérföldkőnek számított és egész Európára hatással volt ez a kiállítás.

Peter Ludwig: „Úgy éreztem, minden mű ebből a korból egy reális portrét fest le arról a környezetről, melyben élünk. (…) A mai művészettel kellene foglalkoznunk, próbálni megtapasztalni és megérteni.”

Andy Warhol Ludwig portréi
Andy Warhol nem egyszer készítette el Peter Ludwig portréját, íme néhány példa egyéb múzeumok gyűjteményéből:
National Art Museum of China – http://www1.chinaculture.org/classics/2013-09/03/content_480924.htm
Ludwig Forum Aachen – http://ludwigforum.de/2015/07/peter-ludwig-waere-am-9-juli-2015-90-jahre-alt-geworden/

Forrás:
György Péter: Pénz a falon (Új Művészet)
Ludwig Goes Pop – kiállítási katalógus, Museum Ludwig, Walter König, Köln, 2014 / Museum moderne Kunst Stiftung Ludwig Wien, 2015.

Néhány kuriózum Andy Warhol életéből

1968 júniusában Valerie Solanas, egyik filmjének szereplője háromszor mellbe lőtte Warholt. A súlyosan sebesült művész soha nem épült fel teljesen a balesetből.
„Első igazán jelentős kiállításának megnyitójára, amelyet 1965-ben rendeztek meg Los Angelesben, magával vitte az Egyesült Államok akkori szépségkirálynőjét, akire annyian voltak kíváncsiak, hogy teljes káosz alakult ki az intézmény termeiben. A rendezőknek be kellett látniuk, hogy a képeket csak úgy tudják megmenteni a tolongó tömegtől, ha leszedik őket a falról. Le is szedték, úgyhogy a megnyitó képek nélkül zajlott le, Warholékat pedig végül tűzoltólétra segítségével sikerült kimenteni a kíváncsiskodók karmai közül.” (Artportal)
Marcel Duchamp és Andy Warhol 1963-ban találkozott Padadenában, amikor Warhol az Elizabeth Taylorról és Elvis Presleyről készült képeit állította ki.
Kitömött állatokat gyűjtött: volt oroszlánja, pávája, pingvinje, jávorszarvas feje és egy német dogja, mely Cecil névre „hallgatott”.
1959-ben egy szakácskönyvet publikált Suzie Frankfurth-al Wild Raspberries címen, amit Ingmar Bergman 1957-es filmje aWild Strawberries
Az 50-es évektől a 70-es évekig mindig tartott egy dobozt az íróasztala mellett, amelybe mindenféle dolgot gyűjtött, mindegyiket felragasztotta és pontos dátumokkal látta el, ezekből közel 600 darab van és időkapszuláknak nevezik őket (http://www.warhol.org/tc21/). Salvador Dalí egyszer adott neki egy használt palettákkal teli táskát, amely az egyik ilyen kapszulában van.
2013 óta lehetősége van bárkinek online figyelemmel követni az Andy Warhol sírjáról közvetített élő adást: http://www.warhol.org/figment/

Hírek a világból

1980 a világban

Népszámlálás Amerikában: hivatalos adatok szerint Április 1-jén 226,545,805 lakosa van az országnak. Magyarországon szintén népszámlálás folyik: 10.710.000 a lakosság száma.
Egyhetes űrutazást követően visszatér a Földre Farkas Bertalan magyar űrhajós.
Megnyílik Magyarországon az első nyugati típusú üzletközpont az Örs Vezér téren, a Sugár.
Törökországban katonai puccs következik be, három évre meghatározva az ország sorsát mielőtt újra demokráciává válik.
Irak és Irán között kitör a nyílt háború, mely történelmi fejezet csak 1988-ban zárul le.
Ronald Reagan az Egyesült Államok új elnöke.
Piacra dobják Japánban a Pac-Man játékgépet: a Pac-Man a nyolcvanas évek populáris kultúrájának kiemelkedő „alakjává” válik.
Elindul az első 24 órás hírcsatorna, a CNN.
A lengyelországi sztrájkhullám következtében megszületik a gdansk-i egyezmény, illetve a Szolidaritás mozgalom, az első olyan szakszervezeti föderáció a keleti blokkon belül, amelyet nem kommunista párt irányít.
Ebben az évben hunyt el Josip Broz Tito, John Lennon, Alfred Hitchcock, Jean-Paul Sartre.

Művészeti élet

Művészeti események 1980-ból

Monstrum retrospektív kiállítás Picasso életművéből a New Yorki Museum of Modern Art-ban, mely a legnagyobb és legteljesebb bemutatkozása eddig a mesternek az Egyesült Államokban.
Benedikt Taschen 18 évesen megnyitja képregény boltját a németországi Kölnben: mára a világ egyik vezető művészeti publikációinak kiadója.
Klaniczay Gábor történész az 1980-as évre visszaemlékezve: “1980 januárjában úgy éreztem, hogy addigi életem fordulóponthoz érkezett, hogy lezárult egy történelmi korszak, hogy sok változás előtt állok, és erről írtam is magamnak egy leltárt. Kiüresedni látszott a hatvanas-hetvenes évek ellenkultúrája, életforma-forradalma, amely a számomra a legfőbb orientációt adta a korábbi években. 1978 után, de leginkább az 1979-es tömeges aláírások nyomán kialakulófélben volt a demokratikus ellenzék miliője, szamizdatot olvastunk, írtunk, gépeltünk és terjesztettünk, újféle tömegek verődtek össze a repülő egyetemeken, újféle remények ébredtek.” (Forrás: Artpool)
Hommage á Iparterv kiállítás a Fészek Galériában, emlékezésül az 1968/69-es korszakalkotó művészeti eseményére.
Ebben az évben hunyt el Hajas Tibor, Oskar Kokoschka, Tex Avery.

Dizájn, életforma

A Rubik-kocka

Az első világbajnokság – bélyegre került

A Rubik-kockát 1974-ben találta fel ifjabb Rubik Ernő. 1975. január 30-án adta be igényét a kocka szabadalmaztatására, de csak 1977. december 31-én kapta ezt meg. Ezt követően hamarosan megjelentek Magyarországon az első bűvös kockák: 1980-ban a bűvös kockát Rubik-kockára nevezték át és csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek belőle – azaz minden tizedik ember rendelkezett egy „kockával”. Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is, az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. 1979-ben írták alá a világszinten történő terjesztésre vonatkozó megállapodást, a játék pedig 1980 januárjában és februárjában már felbukkant a világ játékvásárain Londonban, Párizsban, Nürnbergben és New York-ban. 1982. június 5-én volt az első Rubik-kocka-világbajnokság.