Andy Warhol

Bio
+
Hírek a világból
Művészeti élet
Dizájn, életforma
Film
Zene

Bio

Andy Warhol
(1928, Pittsburgh / USA – 1987, New York / USA)

Az eredetileg Andrew Warhola-ként született művész, akinek családja az I. Világháború után emigrált Amerikába, 1949-ben költözött New Yorkba és változtatta nevét Andy Warholra. Gyakori gyerekkori megbetegedései miatt rengeteg időt töltött otthon, rádiót hallgatva, képeket gyűjtve, rajzolva – ezt a periódust később egy igen fontos időszaknak nevezte művészeti fejlődésében. Reklámgrafikát tanult, és a reklámgrafika területén kezdte pályáját, de tervezett színházi díszleteket, könyvjelzőket, üdvözlőlapokat, sőt női cipőket is. 1952-ben rendezte első kiállítását. 1955 és 1957 között I. Miller cipőihez készített illusztrációkat a New York Times-ban heti rendszerességgel megjelenő hirdetésekhez. 1956-ban a Bodley Gallery-ben külön kiállításon is bemutatták a rajzokat, és tulajdonképpen innentől számítható Warhol képzőművészeti értelemben vett pályafutása, és a kortárs alkotókkal – Jasper Johns-szal, Claes Oldenburggal, Robert Rauschenberggel – való kapcsolata is. Manhattanben 1963-ban megalapította stúdióját, amelyet Factory-nek nevezett el. Ebben az időben kezdett komolyan foglalkozni a filmezéssel is, 1969-ben Interview címmel havonta megjelenő filmes folyóiratot indított el. Warhol 1987-ban egy műtét közben vesztette életét a kórházban.

+

129 Die In Jet
A képhez Warhol ihletét egy New York-i légi katasztrófa csiholta fel, de nem annyira az utasszállító gép lezuhanása sarkallta művészi kezdeményezésre, mint inkább a roncs fotója, amely a “New York Mirror” 1962. június 4-i számában jelent meg. Warhol kivetítette a helyszínről készült fotót, amelyen a szerencsétlenül járt lökhajtásos gép épen maradt farokrésze ágaskodik, majd másolatot festett róla. Nemcsak a fotót használta fel, hanem a bulvárújság főcímét is, különösen a 129 halott szalagcímet, amely a fotó alatt A gépben alcímmel folytatódik. Az újságcím a festmény felső szegélyén található a megjelenés dátumával és a kiadás sorszámával együtt. Warhol elhagyott néhány érdektelen apróságot, viszont a bal felső sarokhoz hozzátett egy csillagot.

Andy Warhol és a katasztrófa képek
Csak ritkán szerepelnek személyek Warhol halálsorozatának képein. Legtöbbször “személytelen” marad a halál. Warhol azt nyilatkozta, hogy halálsorozata két részből áll. Az első híres halottakat örökít meg, a második pedig olyan embereket, akikről senki sem hallott. A művész újságfotókat használt fel, amelyek annak idején csípős borzadállyal fűszerezték a halálesetekről szóló, minden szenvedélytől mentes beszámolókat.” A halál témaköre visszatér a Koponyák és az Árnyékok sorozatokban is.
Az ezeken a képeken szereplő ismeretlen emberek vagy holttetemek a Warhol-reprodukciók és katalógusok jóvoltából aztán ugyanolyan közismertekké váltak (és ugyanolyan áthatolhatatlan maszkok és díszletek maradtak), mint a sokkal híresebb közéleti változataik.

Forrás: Irodalmi Rádió, Beszélő

Néhány kuriózum Andy Warhol életéből

1968 júniusában Valerie Solanas, egyik filmjének szereplője háromszor mellbe lőtte Warholt. A súlyosan sebesült művész soha nem épült fel teljesen a balesetből.
„Első igazán jelentős kiállításának megnyitójára, amelyet 1965-ben rendeztek meg Los Angelesben, magával vitte az Egyesült Államok akkori szépségkirálynőjét, akire annyian voltak kíváncsiak, hogy teljes káosz alakult ki az intézmény termeiben. A rendezőknek be kellett látniuk, hogy a képeket csak úgy tudják megmenteni a tolongó tömegtől, ha leszedik őket a falról. Le is szedték, úgyhogy a megnyitó képek nélkül zajlott le, Warholékat pedig végül tűzoltólétra segítségével sikerült kimenteni a kíváncsiskodók karmai közül.” (Artportal)
Marcel Duchamp és Andy Warhol 1963-ban találkozott Padadenában, amikor Warhol az Elizabeth Taylorról és Elvis Presleyről készült képeit állította ki.
Kitömött állatokat gyűjtött: volt oroszlánja, pávája, pingvinje, jávorszarvas feje és egy német dogja, mely Cecil névre „hallgatott”.
1959-ben egy szakácskönyvet publikált Suzie Frankfurth-al Wild Raspberries címen, amit Ingmar Bergman 1957-es filmje aWild Strawberries
Az 50-es évektől a 70-es évekig mindig tartott egy dobozt az íróasztala mellett, amelybe mindenféle dolgot gyűjtött, mindegyiket felragasztotta és pontos dátumokkal látta el, ezekből közel 600 darab van és időkapszuláknak nevezik őket (http://www.warhol.org/tc21/). Salvador Dalí egyszer adott neki egy használt palettákkal teli táskát, amely az egyik ilyen kapszulában van.
2013 óta lehetősége van bárkinek online figyelemmel követni az Andy Warhol sírjáról közvetített élő adást: http://www.warhol.org/figment/

Hírek a világból

1962 a világban

• A kubai rakétaválság 1962. október 14-én robbant ki, miután amerikai kémrepülőgépek felvételei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a karib-tengeri szigetre. A lépés komoly konfliktust eredményezett a két nagyhatalom között, Kennedy amerikai elnök és Hruscsov pártfőtitkár azonban végül tárgyalásos úton rendezték a vitát, ezzel pedig megelőzték egy nukleáris világháború kirobbanását
• Ebben az évben hunyt el Marilyn Monroe: a hivatalos halálok öngyilkosság volt, de ezt máig sokan megkérdőjelezik. Halála sokáig felkavaró hír maradt a közvélemény számára.
• 1962-ben az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy az állami iskolákban nem szabad imádkozni.
• A New York-i nyomdászok sztrájkba lépnek a modernizáció, valamint a gépi szedés ellen; a szakszervezet mögéjük állt. A sztrájk és az újságnélküliség 114 napig, 1962. december 8-tól 1963. április 1-jéig tartott.
• Yves Saint Laurent, Pierre Bergé együttműködésével bemutatja első kollekcióját.
• John F. Kennedy a Kongresszussal karöltve megszavazza az Apolló-űrprogram elindítását annak érdekében, hogy az ember eljuthasson a Holdra: a cél végül 1969-ben az Apolló-11 holdra szállásával meg is valósult.
• Az első magyar Ki Mit Tud? adásba kerül a MTV-ban.
• Életbe lép az algériai fegyverszünet véget vetve az 1954 óta, Franciaországgal zajló háborúnak. Franciaországa elismeri Algéria függetlenségét.
• Megjelenik az első Pókember (Spider-Man) és a Hihetetlen Hulk (The Incredible Hulk) képregények első száma, Barbarella is színre lép Franciaországban.

Művészeti élet

Művészeti események 1962-ből

A Pasadena Art Museum megrendezi a New Painting of Common Objects [Hétköznapi tárgyak új festészete], mely az első kísérlet az amerikai pop art bemutatására, szemléjére. Nyolc művész szerepel: Roy Lichtenstein, Jim Dine, Andy Warhol, Phillip Hefferton, Robert Dowd, Edward Ruscha, Joe Goode és Wayne Thiebaud. A rendezés Walter Hopps nevét illeti, aki előző évben Andy Warhol első kiállítását tette lehetővé Los Angeles-ben. A pasadenai kiállítás megágyazott a pop art kritikai befogadásának, megelőzve egy évvel a New Yorki Guggenheim Six Painters and the Object [Hat festő és a tárgy] című kiállítást.
Ebben az évben hunyt el Yves Klein, valamint Natalja Goncharova.

Dizájn, életforma

Tandem Sling Seating

Charles & Ray Eames – Tandem Sling Seating, 1962

A „Tandem Sling Seating”-et Charles és Ray Eames tervezők alkották meg a Washington Dulles nemzetközi repülőtér, illetve a Chicago városában lévő O’Hare nemzetközi repülőtér számára: a cél egy vonzó, kényelmes és tartós ülőhelyrendszer kidolgozása volt.
Anyaga öntött alumínium és acél váz, nejlon heveder, poliuretán karfabetét.
A székeket a több mint fél évszázada a világ élvonalához tartozó amerikai bútorgyártó cég, a Herman Miller kivitelezte, amellyel Verner Panton formatervező is együtt dolgozott Panton székének kidolgozásában.

Eero Saarinen, TWA Flight Center, Jamaica, Queens, New York, 1962

JFK nemzetközi repülőtér

A John F. Kennedy nemzetközi repülőtér (röviden: JFK) New York városának délkeleti részén, a Queens Jamaica nevű városrészben épült, kb. 19 km-re Dél-Manhattan-től. A JFK kezdetben az Idlewild Airport nevet viselte a golfpálya után, amelynek helyén máig működik. Az 1962-ben átadott TWA (Trans World Airlines) Flight Center épület, a mai 5-ös terminál, Eero Saarinen tervei alapján készült. A finn származású amerikai építész a TWA épületének megtervezésében egyesítette az épület funkcióját a szimbolikus formanyelvvel, ebben az esetben a felszállni készülő madár alakjával.
John F. Kennedy meggyilkolása után egy hónappal, 1963 végén, Idlewild az elhunyt elnök tiszteletére felvette a John F. Kennedy nemzetközi repülőtér nevet.