Běla Kolářová
Bio
Běla Kolářová
(1923, Terezín / CZ – 2010, Prága / CZ)
Běla Kolářová képzőművészként és fotográfusként is alkotott, munkásságát azonban sokáig nem tekintették autonóm, független életműnek. Szintén művész férje, a kollázsairól híressé vált Jiří Kolář árnyékában alkotott leginkább. A Kolář házaspár 1980-ban egy franciaországi utazás során dönt úgy, hogy Párizsban telepedik le. Běla egy évvel később hivatalos ügyek miatt Csehszlovákiába utazik, de egészen 1985-ig kell várnia, míg a hatóságok engedélyezik Párizsba való visszatérését. Férjével 1999-ben tér vissza véglegesen Prágába.
Kolářová kísérletező művész volt, többféle technikával dolgozott, motívumrendszere pedig erősen kötődött a nőiség témájához, a privát szféra titokzatos tárgyaihoz. A feminista vonalat követik olyan munkái, mint a sminkeszközökkel készült Day after Day vagy a Semaphores of Lips. Bár több kiállításon is szerepelt, Európa csupán az utóbbi években figyelt fel munkáira, többek között a 2007-es Documenta adott erre lehetőséget, később pedig önálló kiállítása volt Münchenben (2009) és Londonban (2010) is.
Forrás:
Bojana Pejic (szerk.), Gender Check: A reader: Art and Theory in Eastern Europe, Köln, Walther König, 2009
Distorted Arts online
Contemporary Art Daily online
+
„Mesterséges negatívok”
A fotográfus Henri Cartier-Bresson kijelentése, miszerint „már az egész világot lefotózták”, igen ösztönzőleg hatott Běla Kolářovára: fényképezőgép nélkül próbált meg képeket előállítani. A kísérletezés végül saját technikájának, a „mesterséges negatív” kidolgozásához vezetett. Különféle tárgyakat, természetes és mesterséges anyagokat vékony paraffin rétegbe nyomva helyezett az érzékeny fotópapírra. Ezek az úgynevezett „mesterséges negatívok” pedig olyan mindennapi rituálék lenyomatait őrzik, mint például a főzés, a varrás, az étkezés vagy a sminkelés.
Irodalmi alakok Kolářová művészetében
Az 1960-as évek közepétől számos irodalmi alak szolgált ihletforrásként művészetéhez. Meglévő képeket, Samuel Beckett vagy Walt Whitman portréját kombinálta saját fényfestményeivel, például egy körről készült röntgenképpel. A ’80-as évek vége felé Jiří Kolář munkáit olyan költőktől származó szövegekkel társította, mint Dante, Baudelaire, vagy Mallarmé. A versszövegek struktúráját apró ékszerekből, hajból vagy más anyagokból álló asszamblázs formájában jelenítette meg.
Forrás:
Martina Pachmanová, Three Secrets of Běla Kolářová, in: Bojana Pejic (szerk.), Gender Check: A reader: Art and Theory in Eastern Europe, Köln, Walther König, 2009
Hírek a világból
1966 a világban
- Kínában meghirdetik a Nagy Proletár Kulturális Forradalmat.
- Indira Gandhi India miniszterelnöke lesz.
- Júniusban a bázeli városi kantonban engedélyezik a nők választójogát. Novemberben a férfiak a nők választójoga ellen szavaztak Zürichben. megalakul a National Organization for Women.
- Megalakul a Fekete Párducok Pártja (Black Panther Party) az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államokban bevezetik a cigarettás dobozokon az „egészégre káros” feliratot. - Bár már korábban is a divat része volt, 1966-ban válik népszerűvé a miniszoknya, melynek elterjedését Mary Quant nevéhez kötik.
- A Luna-9 szovjet űrszonda leszáll a Hold felszínére, míg ugyanebben az évben az amerikaiak felküldik a Lunar Orbiter 1-et.
- Barbados, Lesotho és Botswana elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától.
- A Vatikán határozata szerint ezután nem közösítik ki a más vallásúakkal házasságot kötött híveket.
Művészeti élet
Művészeti események 1966-ból
- George Maciunas a Fluxus vezéralakjaként Ken Friedman igazgatásával megalapította a Fluxus West-et, Milan Knizak pedig a Fluxus East élére került. Ugyanebben az évben jelent meg Kaprow Assemblage, Environments, and Happenings című kötete.
- Ernst Múzeum, Budapest / “Stúdió ’66” című kiállítás. Éles viták után az új irányzatok képviselői külön teremben kapnak helyet: Altorjai Sándor, Bak Imre, Baranyay András, Gyémánt László, Karátson Gábor, Keserü Ilona, Kóka Ferenc, Korga György, Lakner László, Major János, Molnár Sándor, Siskov Ludmil
- Szenes István pincéje, Hegyalja u. 20/b., Budapest: az első magyarországi happening, “Az ebéd (in memoriam Batu kán)”, résztvevők: Altorjay Gábor, Szentjóby Tamás
- Ebben az évben hunyt el Alberto Giacometti, André Breton és Walt Disney.
Dizájn, Életforma
A Palmolive és az 1966-os év
A XIX. században a Wisconsin állambeli Milwaukee városában a B.J. Johnson Soap Company kifejlesztett egy szappant pálmaolajból és olívaolajból. A szappan rövid idő alatt olyan népszerűvé vált, hogy a céget 1898-ban átnevezték – az összetevők elnevezéséből – „Palmolive”-ra.
1966-ban a boltok polcain megjelent a Palmolive folyékony mosogatószer. Hatékonyságának köszönhetően azonnali sikert aratott a fogyasztók körében, és forradalmasította a háztartásokat.
Film
1966 és a film
Ingmar Bergman: Persona
A rendező életművének egyik központi darabja, az 1966-ban készült Persona nem csupán azokat, a Bergman által feszegetett problémákat összegzi, mint például a magány állapota, a kapcsolatteremtésre való képtelenség, egészség és betegség viszonya vagy az erőszaknak való kiszolgáltatottság, egyúttal önmagunk elvesztésének ijesztő tapasztalatára is reflektál. Bergman mindezt a rá jellemző sajátos módon mutatja be, két nő, Elizabeth és Alma kapcsolatán keresztül, mely viszony során a némaságba burkolózott színésznő és a mellé rendelt ápolónő személyisége felbomlik, végül teljesen eggyé olvad.
A teljes film:
https://www.youtube.com/watch?v=ySa4fK9SqII
Jean-Luc Godard: Masculin – Féminin
A film alaphelyzete szerint egy fiatal férfi, Paul a katonai szolgálatból az „életbe” lépve olyan világba kerül, amelyben a nemiség kerül előtérbe. A szereplők között elhangzó intim dialógusokban a szerelmi élet, még inkább a szexualitás témája válik a beszéd tárgyává; a bensőséges diskurzusokat, a szereplők privát világát a kamera leplezetlen voyeurizmussal tárja fel. Ugyanakkor a nemiség tematikája mellett a film egyidejűleg idézi meg a politikai változásokat és a mindennapi élet kultúráját.
Részlet a filmből:
https://www.youtube.com/watch?v=53KROTcwf-Y
Forrás:
Péter Józsa, Bergman szerint – rész szerint: Modernizmus és önreflexió Ingmar Bergman filmjeiben 1961-1969
Ira Konigsberg, “These Shadows Possess a Power”: The Struggle for Self-Analysis in Ingmar Bergman’s Persona. In: Literature and Psychology: Proceedings of the Seventh International Conference on Literature and Psychology (Urbino, July 6-9, 1990). Instituto Superior de Psicologia Aplicada, Lisbon, 1991, pp. 163-167.
Ágnes Pethő (ed.), Köztes képek: A filmelbeszélés színterei, Cluj-Napoca, Scientia Publishing House, 2003
Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov
https://www.youtube.com/watch?v=_tLsRA68aXQ
Sergio Corbucci: Django
Sergio Corbucci: Django
A film eredeti előzetese:
https://www.youtube.com/watch?v=w8Ge2hmSTbo
Zoltán Várkonyi: Egy magyar nábob
Részlet a filmből:
https://www.youtube.com/watch?v=Kyty7RoGro0
Zene
1966 és a zene
Magyarország
A Metro együttes az 1966-os (első!) Táncdalfesztiválon bemutatta Mi fáj? címmel saját szerzeményét, amely slágerlistás dallá vált. Ugyanebben az évben jelent meg első kislemezük, az Édes évek. A Metróhoz hasonlóan sikeres Illés pedig az Arany Gitár díjat és az 1966-os „Év Beategyüttese” címet nyerte el. Kovács András 1969-es dokumentumfilmje képet ad a korszakról és arról, hogy mit jelentett a Metro, az Illés vagy az Omega által hazánkban reprezentált beatkultúra a fiatalság számára.
Metró – Édes évek, 1966
https://www.youtube.com/watch?v=UQfaXO1RbEw
Kovács András, Extázis 7-től 10-ig (részlet), 1969
https://www.youtube.com/watch?v=7JgJLYMHIyE
Nagyvilág
Simon and Garfunkel: Sound of Silence
https://www.youtube.com/watch?v=4zLfCnGVeL4
The Rolling Stones: Paint It Black
https://www.youtube.com/watch?v=u6d8eKvegLI
The Beatles: Yellow Submarine
https://www.youtube.com/watch?v=laRyswIO_-g
