Boris Bućan, miután befejezte a zágrábi Iparművészeti Iskolát, 1967-ben a ljubljanai Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be; majd később a zágrábi Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1972-ben végzett. Festőként és tervezőgrafikusként dolgozott Zágráb leginnovatívabb kiállítóterének, az SC Galériának. A hagyományosan értelmezett képzőművészettel szembeni közönye, a környezet és a konceptuális művészet, a performansz, az új médiumok, az intermédia kísérletezések iránti érdeklődése meghatározta a század második felének horvát művészeti szcénáját is. Bućan informális művészcsoportja az intézményesült művészet ellen lépett fel, elhagyván a galériákat, köztereken, és különböző városi színtereken rendezett intervenciókat. Akciói, mint például a Varsavska utca járdájának, vagy később 1969-ben egy Savska utcai ház rossz állapotú homlokzatának beszínezése, azt a művészethez való hozzáállását fejezte ki, hogy le kell győzni a médiumok és a társadalmi rétegek közötti különbségeket a művészet valós életbe való bevonásával. Bućan hetvenes évek elején a szavak és jelek kölcsönhatása révén egyes képzőművészeti és kommunikációs konvenciókat vizsgálta. Több mint hetven egyéni kiállítása volt, és több mint 160 csoportos kiállításon szerepelt, melyek közül kiemelendő az 1984-es Velencei Biennálén való részvétele. Horvátországban elsősorban grafikusként vált híressé: az 1980-as és az 1990-es években, plakátokat és lemezborítókat készített távoli országok zenekarai számára is.
Forrás:
Podrucje zastoja / Standstill, Zágráb, Avantgárd Kutatóintézet, 2011
Jugoszlávia az első világháborút követően jött létre, amikor hivatalosan a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságaként hívták. A „Jugoszlávia” elnevezés alapvetően „déli szlávot” jelent, azonban elképesztően sokféle nemzetiség különböző csoportjait foglalta magába, egészen pontosan albánokat, bosnyák muzulmánokat, macedónokat, horvátokat, magyarokat, montenegróiakat, szerbeket és szlovéneket. Jóllehet a többségük szláv volt, valamennyinek megvolt a saját nyelve, történelme és kultúrája.
Tito Jugoszláviájában 6 köztársaság volt, valamennyinek saját parlamentje és elnöke: Horvátország (főként horvát katolikusok), Szlovénia (főként szlovén katolikusok), Szerbia (főként ortodox szerbek), Bosznia-Hercegovina (elsősorban muzulmán bosnyákok, de nagy szerb és horvát kisebbségekkel), Montenegró (elsősorban ortodoxok) és Macedónia (körülbelül 25% muzulmán albán és 75% ortodox macedón). Szerbián belül Tito két autonóm tartományt állított fel, mindkettőben a nagyobb Jugoszláviában kisebbségnek számító, de ezekben a tartományokban többségben levő etnikumok számára: délen Koszovóban az albánok, északon a Vajdaságban a magyarok voltak többségben.
Azzal, hogy némi függetlenséget biztosított e két tartománynak – beleértve a választójogot – Tito azt remélte, hogy Szerbiában egyensúlyban tartja a politikai hatalmat, meggátolván hogy egy köztársaság határozza meg az uniót. Valamennyi köztársaság a saját ügyeit igazgatta, azonban az életre szóló elnöki posztban ülő Tito ügyelő tekintete alatt. Tito kijelentette, hogy a köztársaságok határai olyanok legyenek „mint fehér csíkok egy márványoszlopon”; „testvériség és egység” volt Tito jelmondata, a nacionalizmust erősen ellenezte, és Tito szigorú – gyakran elnyomó – irányítása meggátolta, hogy az ország felbomoljon. A szövetségi államok autonómiája ellenére Szerbia mégis előnyt élvezett a többi köztársasággal szemben. A viszonylagosan fejlettebb horvát és szlovén területek nem viselték jól, hogy erőforrásaikat a feltörekvő Szerbiára kellett fordítani, ezért a szeparatista mozgalmak mindig jelen voltak.
Forrás: Minority Rights Group International online
Boris Bućan jól ismert arról, hogy vásznain horvát/jugoszláv vagy világszerte ismert vállalatok, mint például a CocaCola, a Swissair vagy a Horvát Rádió márkalogói jelennek meg, de az eredeti elnevezések helyett – neo-dadaista felfogás szerint – mindig az „ART” szót illeszti be. Ezzel a módszerrel „újraalkotta” például az Opel, az Avis, az Ilirija, a Rolls Royce, a Radiotelevizija Zagreb, a Shell, stb. márkákat.


Az Opel egy német autóipari cég, amelyet 1862-ben alapított Adam Opel, és melynek központja Rüsselsheimben van. A cég egy rüsselsheimi tehénistállóból indult el, ahol kezdetben varrógépeket készítettek. Az első kocsikat 1899-ben gyártották, amikor Opel fia a lakatos Friedrich Lutzmannal társult. Friedrich Lutzmann a dessaui udvarban volt alkalmazott, ahol gépjárműveket tervezett. A cég hamarosan elkezdett gépjárműveket és motorbicikliket gyártani. 1972-ben, amikor elkészült a Bucan ART sorozat, az Opel a legnagyobb német autóipari cég lett. Ma az Opel hét országban összesen 11 gépjármű alkatrész üzemet működtet, négy fejlesztési és próba központot, összesen 35 000 embert alkalmaz Európában. A cég a világ több mint ötven országában árusít gépjárműveket.

A Rolls-Royce Limited egy brit autóipari, majd később repülőgépmotor gyártó cég, melyet Charles Stewart Rolls és Sir Frederick Henry Royce alapított 1906-ban, egy 1904-ben megalakult társulás eredményeként. A cég a kiváló mérnöki munkáról híres, autója a „világ legjobb kocsija” jelzőt viseli, ráadásul a Rolls-Royce Limited a nagyenergiájú „R” motorok készítője is, mely mind a földi, mind a légi rekordokért felelős, továbbá jelentős sikereket mutat fel az autóversenyzésben is. A hatvanas években a Rolls-Royce státusz szimbólum volt, sok színész, popsztár és híresség választotta ezt az autómárkát; a Rolls-Royce maga is sztár lett a mozikban, 1964-ben a sárga Phantom II Omar Shariffal, Ingrid Bergmannal és Rex Harrisonnal együtt volt a rivaldafényben a Sárga Rolls-Royce-ban. 1965-ben John Lennon rendelt egy Phantom V-öt. A gyárból teljesen fehér színűen gördült ki, ezt Lennon matt feketére festtette. majd mikor megunta, átfesttette egy pszichedelikus designra: ez a Rolls-Royce ma a pop art egyik legértékesebb emléktárgya.

A Royal Dutch Shell egy angol-holland multinacionális olajvállalat, hágai központtal és londoni hivatalos székhellyel. A Royal Dutch Shell két, egymással versengő cég, a holland Royal Dutch Petroleum Company és az angol “Shell” Transport and Trading Company Ltd fúziójából jött létre 1907-ben. Erre a lépésre egy másik céggel, a Standard Oillal való globális verseny késztette. A húszas évek végén már a Shell volt a világ vezető olajvállalata. A cég nagyban hozzájárult a sugárhajtómű feltalálásához, és 1951-ben társult a Ferrarival. Ma a Shell az egyik legértékesebb vállalat.


A Croatian Radiotelevision egyenes utódja a Zagreb Radiostation (Radio stanica Zagreb)-nak, mely 1925-ben kezdett közvetítetni a Szent Márk térről. 1940-ben államosították a Radio Zagrebet és ettől kezdve tekintélyes állami támogatást kapott Jugoszláviából. A Tíz napos függetlenségi háború alatt a jugoszláv légi támadások következtében az adóállomások számos helyen romba dőltek.

Az Alpina gépjármű gyártó és javító cég székhelye a bajorországi Ostallgäu kerületi Buchloe-ban található, ahol saját, BMW autókból kifejlesztett autóikat árusítják. A céget 1965-ben Burkard Bovensiepen alapította.

Austrian Airlines Ausztria állami repülőgép társasága; a Lufthansa Csoport fiókvállalata. A repülőgép társaság székhelye és központja a bécsi nemzetközi repülőterén található. 1918. április 1-jén Ausztria alapította meg a világ első rendszeres nemzetközi légi összeköttetését, amikor elindította a Bécs-Kijev járatát. Kezdetben ez a járat kizárólag postai szállítást végzett. 1918. júliusában a Bécs-Budapest járat is elindult. A cég ma világszerte 130 célállomásra indít menetrendszerinti járatokat.
Források:
Francis Ford Coppola – A Keresztapa (The Godfather)
https://www.youtube.com/watch?v=OIBpHO1gZgQ

Andrej Tarkovszkij – Solaris (Solaris)

Bob Fosse – Kabaré (Cabaret)
https://www.youtube.com/watch?v=YE3xrfjAJfs

Tragovi crne devojke
https://www.youtube.com/watch?v=HbYBqe6RdDg

A Zdravko Randić rendezte Tragovi crne devojke (Fekete hajú lány nyomai) című jugoszláv film 1972-ben készült. Benevezték a 22. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválra.
One to One Concert
https://www.youtube.com/watch?v=gV43e_LJ3I4

John Lennon és Yoko Ono értelmi fogyatékos gyerekek számára meghirdették a One To One koncertjüket a Madison Square Gardenban. A koncerten részt vett még az Elephant’s Memory, Roberta Flack, Stevie Wonder és Sha Na Na.
Give Ireland Back to the Irish
[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=kaO4XeHhwo8[/embedyt]

Paul McCartney kislemezét Give Ireland Back to the Irish (Adják vissza Írországot az íreknek), melyet 1972. január 30-ai Fekete vasárnapi mészárlást követően írt, betiltatja a BBC. A betiltás következtében kialakult polémia csak növelte a szám népszerűségét és bekerült Anglia Top 20-ába.
Imagine, a film
https://www.youtube.com/watch?v=EtoFcFj-BWA

Az 1972-es Imagine című televíziófilmet John Lennon és Yoko Ono készítette, nagy részét 1971-ben Angliában forgatták. Lennon Imagine című albumának valamennyi száma hallható a filmben, továbbá Ono Fly albumából a Mrs. Lennon és a Don’t Count the Waves is szerepel.