Claes Oldenburg

Bio
+
Hírek a világból
Művészeti élet
Dizájn, életforma
Film
Zene

Bio

Claes Oldenburg
(1929, Stockholm / SE – )

Oldenburg már kis gyermekként az Egyesült Államokban élt, diplomata apja munkájának köszönhetően. Tanulmányait a Yale University-n végezte, ahol a művészeti képzés mellett irodalmat és drámát is tanult. Művészi pályájára jelentős hatással voltak a New York-ban eltöltött korai évek (1959–1963), például ekkor került sor első önálló kiállítására a Judson Gallery-ben, ahol Jim Dine-nal is találkozott. Dine mellet Red Grooms vagy Allan Kaprow gyakorolt jelentősebb hatást művészetére, lévén happeningjeik tartalmaztak színházi elemeket, ezáltal erősen eltérve az akkor domináns absztrakt expresszionizmustól. Első happeningjét Snapshots from the City címmel mutatta be 1960 márciusában. Munkásságát változatosság jellemzi: a belvárosi kultúra, a háztartás, a különböző használati tárgyak mind kedvelt témái között szerepelnek, legyen szó akár installációkról, szobrokról vagy happeningekről.

Forrás:
Claes Oldenburg – Germano Celant, Claes Oldenburg: An Anthology, New York, N. Y.: Guggenheim Museum, 1995.

+

„Gyermekperspektíva”

A svéd származású, de az Egyesült Államokban nevelkedett és alkotó Oldenburg gyermekkorát – saját bevallása szerint – magányos gyerekként töltötte. Édesapja konzuli szolgálata révén került közel a chicagói konzulátusi iroda használati tárgyainak világához, amelyet a gyermeki „barkácsolás” módszereivel vett birtokba. A mechanikus számológépekkel és az írógépekkel való játék hívta életre Neubern fiktív országát, melynek valóságát artefaktuális lenyomatok őrizték, az Oldenburg által készített színes térképeken keresztül a svéd és angol nyelv egyvelegéből komponált újságig. A gyűjtögetés szenvedélyéből született Mouse Museum pedig azon túl, hogy magát az alkotói folyamatot reprezentálja a műtermi modellekből, az Oldenburg által megváltoztatott tárgyakból, és az érintetlenül hagyott, az utcán talált vagy vásárolt dolgokból álló gyűjteménnyel, egyúttal a gyermeki motiváció és gyűjtögetés tapasztalatának koncepcióján alapul. A művész a következőképpen összegzi a Mouse Museum ezen aspektusát: „Egy gyerek játékgyűjteményével hasonlítható össze, mert egy gyerek azt választja ki, amit hasznosnak talál a maga számára, és építi fel (belőle) a kinti, hatalmasabb világ modelljét. […] Az eredmény a művészeti alkotásom mikrokozmosza és az engem körülvevő társadalom panorámája.”

Moveyhouse – Mickey Mouse

Oldenburg éles különbséget tett saját alkotása és Walt Disney híres mesefigurája között, amikor azt mondta: „Az én egerem sokkal művészibb.” Míg a múzeum végleges formáját elnyerte, Oldenburg geometriai formákból álló konstrukciója hosszú utat járt be. Első megjelenése a művész 1965-ös, Moveyhouse című happeningjéhez kötődik, amelynek egy filmszínház adott otthont: a közönség soraiban helyet foglaló résztvevők hatalmas egér-maszkokat viseltek kör alakú fülekkel, melyek a gyerekkori árnyjátékot idézték fel; ugyanakkor hátborzongatón hatott ez a mimetikus, állatias hasonulás. A happeninget hirdető poszterhez készült rajz ötvözi az építőművészetet az animációval, illetve az egérfejet egy klasszikus filmkamera formájával.[1] A művész játszadozása a szavakkal, a svéd mus, vagyis egér, és a hozzá hasonló museet vagyis múzeum kifejezéssel, illetve a Mickey Mouse névvel és annak svéd, Musse Pigg megfelelőjével pedig előremutatott a Mouse Museum elnevezéshez: „Mickey Mouse = Multi Mouse = Multi Mousse = Movey House = Musee Mousse = Musse Pigg = Mussee Pigg.”

Forrás:

Achim Hochdörfer, Claes Oldenburg: The Sixties, NewYork, Prestel Publishing, 2012, 263.
Viktor Sklovszkij, Art as Technique = Lee T. Lemon – Marion J. Reis, Russian Formalist Criticism: Four Essays, Lincoln, University of Nebraska Press, 1965, 5-24.
Achim Hochdörfer, Claes Oldenburg: The Sixties, NewYork, Prestel Publishing, 2012, 264.
Kynaston McShine, The Museum as Muse: Artists Reflect, New York, 1999, 73.

Hírek a világból

1965 a világban

A New Yorki világkiállításon elássák a második, Westinghouse elnevezésű időkapszulát, amely tervezett kinyitási időpontja 6939
Az USA fellövi a világ első, Early Bird elnevezésű műholdját míg Alekszej Leonov végrehajtja az első űrsétát a Voszhod–2 űrhajó fedélzetéről. Az amerikaiak sem maradnak alul: Edward White, a kétszemélyes Gemini–4 körül lebeg a rakétapisztolyával.
A RMP Központi Bizottsága Nicolae Ceaușescut választja meg az elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej első titkár utódjának.
Budapesten, a Blaha Lujza téren „városrendezési okokra” hivatkozva lebontják a Nemzeti Színház épületét, nem sokkal később A felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a Dózsa György úton felavatják Lenin szobrát.
Az Egyesült Államok növeli katonai haderejét Vietnámban miközben ebben az évben csak Washingtonban 35 ezren tüntetneka háború
Elkezdik építeni Budapest első házgyári elemekből épített panelházát (Szakasits Árpád út 15-25.)
Ebben az évben hunyt el Winston Churchill, T. S. Eliot
A nagysikerű Tom & Jerry rajzfilmsorozatot átveszi a televízió.
Virágzik a brit pop-rock Amerikában is: ebben az évben jelent meg a Beatles világsikerű dala, a Yesterday, és a Rolling Stones Satisfaction című slágere.
Ebben az évben alakult meg a Pepsi Inc., a Coca Cola Company későbbi nagy vetélytársa.

Művészeti élet

Művészeti események 1965-ből

A román apa és magyar anya gyermekeként már Amerikában született Kenneth E. Tyler (1931 – ) megalapítja a Gemini elnevezésű műhelyét Losa Angelesben: Tylernek óriási szerepe volt az amerikai háború utáni limitált sorozatgrafikai eljárások felélesztésében és fejlesztésében. Műhelyében gyakran fordult meg a pop art több neves alakja, Roy Lichtensteintől Robert Raushcenbergig, Japser Johns-on és David Hockney-n át.
Ebben az évben hunyt el Le Corbusier, valamint Lyka Károly.
A ’60-as években igen nagy jelentőséggel bírtak a különböző performance-események, Allen Kaprow a következőképp gondolkozott erről: „szabadságot jelentett számunkra, hogy szokatlan formában újra meg újra összerakhatjuk a való világot.” A különféle performance-okat összegyűjtve – melyek eltörölték a művészet és az élet, a műfajok és művészeti ágak között emelkedő falakat – fesztiválok alkalmával is bemutatták, ezen interdiszciplináris események egyike volt a „New York-i Színházi Nagygyűlés” 1965-ben, ahol huszonkét performance zajlott, többek között Oldenburg Washes című happeningje.
Az olasz gazdasági fejlődésnek köszönhetően gazdasági „csoda” alakult ki az országban, ennek köszönhetően a háztartásokban a televízió használata 12%-ról 49%-ra ugrott, amely a popkultúra terjedésében kulcsszerepet játszott.

Dizájn, életforma

Mickey egér

Mickey egér (Mickey Mouse) a világ egyik legismertebb rajzfilmfigurája, amelyet a Walt Disney Company rajzfilmjei tettek világszerte ismertté. A figurát hivatalosan a társaság alapítója, Walt Disney találta ki, illetve hosszú ideig – 1928 és 1946 között – saját hangját kölcsönözte Mickey egér figurájának.

5.desing_oldenburg_evolution

1927

Walt Disney először Oswaldot, a szerencsés nyulat (Oswald the Lucky Rabbit) álmodta meg, de elveszítette a karakter megfilmesítési jogát. A Universallal folytatott tulajdonjogi vitát követően új figurát kellett kitalálni, így született meg Mickey egér alakja.

1928

Ub Iwerks, amerikai animátor átalakítja Oswald figuráját Mickey egérré és elkezd dolgozni az első Mickey egér rajzfilmen.
Walt Disney és Ub Iwerks 1928 tavaszán fejezte be az első filmet Mickey egérrel, a Plane Crazy-t (Teljesen őrült), amelyre azonban nem találtak rögvest forgalmazót.
november 18-án jelent meg először a filmvásznon Mickey Mouse. Hivatalosan ettől a naptól számítják a rajzfilmfigura születésnapját. A csaknem hét perces, fekete-fehér Steamboat Willie (Willie gőzhajó) c. rajzfilmet a New York-i Colony Színházban mutatták be.

1955

Walt Disney létrehozza a világ első Disneyland vidámparkját Anaheimben (USA, California).

1978

Mickey egér a rajzfilmfigurák közül elsőként kapott csillagot a hollywoodi hírességek sétányán.

Mickey egér átalakulása az évek során:

Az Ub Iwerks által rajzolt eredeti Mickey egérnek a Plane Crazy (1928) és a Willie gőzhajó (1928) című filmekben még drótvékony végtagjai voltak és gonosz jelleme; macskákat és nőketkínzott. Christopher Finch brit szerző így ír róla: „Az a Miki egér, aki a húszas évek végén befutott a mozikban, nem volt egészen az a jó magaviseletű figura, amilyennek mi manapság ismerjük. Legalábbis csintalan volt, sőt egy adag kegyetlenség se hiányzott belőle.”

Ahogy az évek folyamán egyre „tisztességesebben” kezdett viselkedni, a megjelenése is kedvesebbé, gyermekibbé vált. A feje viszonylag nagyobb lett, a vonásai kerekebbek, karja és lábszárai jelentősen tömzsibbek, vaskosabbak lettek. Mickey orrának hossza nem változott, de azáltal, hogy jelentősen megvastagították, kevésbé tűnik előrenyúlónak. Szemei kétféleképpen is megnőttek: a régi Mickey egér szeme az utód pupillájává alakult, és utóbb ez fokozatosan még tovább is nőtt. (Szemének változása leginkább 1938-1939 között figyelhető meg.)

Mickey egér különlegessége abban rejlett, hogy visszafogott és átlagos volt. A rajzfilmfigura az évek során a közép-amerikai (polgári) eszménykép megtestesítőjeként vált ismertté. A Disney-birodalmat jelképező Mickey egérből az évek során fogyasztási cikk lett, a franchise-nak köszönhetően páratlan népszerűségre tett szert, ma is a legismertebb rajzolt figurának számít. A pop-art különösképp a magáénak érezte, hiszen többek szerint az amerikai kultúra jelképeként majdnem annyira ismertté vált, mint az amerikai zászló.

Forrás:

Walt Disney Company online

Mickey egér továbbélése a bútortervezésben: