Ludmil Siskov

Bio
+
Hírek a világból
Művészeti élet
Dizájn, életforma
Film
Zene

Bio

Ludmil Siskov
(1936, Szófia / BG – )

Siskov kiemelkedő szerepet játszott a pop art szellemiségének magyarországi meghonosításában. A szófiai zenei konzervatóriumban elvégzett tanulmányokat követően a képzőművészeti egyetemre járt 1958-ig, majd Magyarországra költözött. Miután festészetet tanult a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1963-ig, itt helyezkedett el restaurátorként. Fontos szerepet játszott életében mestere, Bernáth Aurél, az 1895-ben született, kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész. Siskov képei gyakran rendelkeznek mögöttes politikai tartalommal, kedvelt technikája a színes fotomorfózis. Művei szerepeltek kiállításokon Budapesttől Velencén át egészen Washingtonig, részt vett az IPARTERV-csoport kiállításaiban. 1969 óta él Ausztriában.

+

IPARTERV kiállítások

2.erdekesseg_siskov_illusztracio Ludmil Siskov Asztronauták című művével szerepelt az 1968-as IPARTERV kiállításon, mely mérföldkőjévé vált a magyar (neoavantgárd) művészettörténetnek.

Az első és második Iparterv kiállításokat Sinkovits Péter művészettörténész rendezte 1968 decemberében, illetve 1969 szeptemberében. 1980-ban Beke László, Hegyi Lóránd és Sinkovits Péter művészettörténészek megszervezték a harmadik „kiadást”, Hommage á IPARTERV címmel.

1968-ban egy budapesti, belvárosi építészeti tervezőirodában került megrendezésre egy csoportos kiállítás 11 művész közreműködésével (Bak Imre, Frey Krisztián, Hencze Tamás, Jovanovics György, Keserü Ilona, Konkoly Gyula, Lakner László, Molnár Sándor, Nádler István, Siskov Ludmill, Tót Endre). 1980-ban Sinkovits így emlékezik vissza a kiállítások céljáról: „egyrészt bemutatni mindazokat az avantgarde művészeti alkotásokat, amelyek addig műtermekbe szorultak vissza, másrészt ezek a rendezvények magukat az alkotókat is arra ösztönözték, hogy gondolataiknak, szándékaiknak formát keressenek, így frissességüket ébren tartva a passzivitás ellen hasson”.

„A kiállítást zsűrimentesen kívántam rendezni, ezért várható volt, hogy a Képzőművészeti Lektorátus akkor oly buzgó hivatalnokai és minden kezdeményezést elfojtó vezetői a résztvevőkkel szemben súlyos megtorló intézkedéseket tesznek. […] Ez a morális erő a csoportot vagy baráti társaságot mint közösséget másfél évig volt képes összetartani. Ezután megállíthatatlanul megindult az erózió. Ez tagadhatatlanul összefüggött azzal a külső nyomással is amely 1969 után az egész kulturális életre nehezedett. […] Az avantgárd alkotók a művészeti élet perifériájára szorultak, a hatvanas évek végén az volt a legkiszolgáltatottabb réteg, az avantgárd jelző ekkor a hivatalos szóhasználatban a tiltott, a közönség elől elzárt művészetet jelentette. Ez a kirekesztett helyzet az Ipartervesek között sokkal hamarabb indította el a belső bomlás folyamatát mintsem bárki is gondolhatta volna. Már 1969-ben és 1970-ben elhagyta az országot Siskov Ludmill, Frey Krisztián és Konkoly Gyula. Később távoztak: Lakner László, Tót Endre, Szentjóby Tamás és Méhes László”. (Sinkovits Péter)

Forrás: Hommage á IPARTERV 1968/69 I., kiállítási katalógus, Fészek Galéria, 1988

Hírek a világból

1968 a világban

Magyarországon elkezdődnek az „Új gazdasági mechanizmus” elnevezésű gazdaságpolitikai reformok.
Romániában megszüntetik a Maros Magyar Autonóm Tartományt. Helyén három magyar többségű megyét – Kovászna, Hargita, Maros – alakítanak ki.
Megalakul a Budapesti Közlekedési Vállalat.
A világ 65 országa kommunista és munkáspártjainak tanácskozása Budapesten.
Memphisvárosában agyonlőtték Martin Luther Kinget, a polgárjogi politikust.
1968 a diáklázadások éve. Először tavasszal Párizsban a diákok szólaltak fel az egyetemi oktatási körülmények miatt, ami több diák elleni fegyelmit vont maga után. Ezután sorra törnek ki tiltakozások, verekedések, sztrájkok, egyéb zavargások. A rendőrök brutális fellépése következtében a szakszervezetek szolidaritást vállaltak a diáksággal, ám ők már más követelésekkel álltak elő. Májusban már közel ötmillió francia sztrájkolt. Franciaországban négy héten át teljes káosz uralkodott. Végül Pompidou miniszterelnök a munkásokat jelentős béremeléssel elhallgattatta, a diákok legtöbb célkitűzése azonban nem valósult. Nem sokkal később diáklázadások törnek ki Belgrádban és más jugoszláv egyetemi városokban. Időközben zajlik a Prágai Tavasz, az év januárjától augusztusig tartott: Csehszlovákia, Alexander Dubček irányításával „emberarcú szocializmus kialakítására törekedett”. Végül szovjet, lengyel, magyar és bolgár csapatok véget vetettek a törekvéseknek és Dubček utódjaként Csehszlovákia Kommunista Pártjának első titkára Gustáv Husák lett
A magyarországi közértekben elérhető a Coca-Cola.
Az Egyesült Államokban Richard M. Nixon nyeri az elnökválasztást, januártól veszi át elnöki funkcióit.
Az Apollo-8 amerikai űrhajó három emberrel a fedélzetén Hold körüli pályára áll.
Megjelenik Örkény István Egy perces novellák című könyve
Megválasztották Valentyina Vlagyimirovna Tyereskovát, az első női űrutazót, a Szovjet Nőbizottság elnökévé
Robert F. Kennedy, a demokrata párt elnökjelöltje, az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedy testvére politikai szervezett gyilkosság áldozata lesz
Ebben az évben készült el az első Big Mac, 49 centbe került.

Művészeti élet

Művészeti események 1968-ból

Szentjóby Tamás megalapítja a Paralel Kurzus / Tanpálya elnevezésű programját.
Régi és új avantgárd kiállítást rendeznek a Vásárhelyi Pál Kollégiumban: Bak Imre, Csiky Tibor, Gyarmathy Tihamér, Hencze Tamás, Korniss Dezső, Tót Endre, Veszelszky Béla.
Megrendezik az első Iparterv kiállítást, amely az akkori kiemelkedő avantgárd művészeket mutatja be, többek között Keserü Ilona, Frey Krisztián, Nádler István, Tót Endre, Lakner László, Konkoly Gyula és Ludmil Siskov is szerepel a kiállításon.
Marcel Duchamp és John Cage legendás zenés sakk-játszmája Torontóban.
Ugyanebben az évben hunyt el Marcel Duchamp.

Dizájn, életforma

Stanley Kubrick – 2001: Űrodüsszeia

A Stanley Kubrick rendezésében készült 2001: Űrodüsszeia („2001: A Space Odyssey”) a sci-fi műfaj és egyben a filmtörténet egyik klasszikusa. Arthur C. Clarke „Az Őrszem” című novelláját alapul véve, Kubrick saját ötleteivel egészítette ki a forgatókönyvet. Az angol sci-fi szerző és az amerikai rendező együttműködéséből született film egy évvel az amerikai holdra szállás előtt, 1968-ban készült el. Így a film különleges történetében és látványtervében kénytelenek voltak a tudományra és a képzelőerejükre hagyatkozni. Ennek ellenére a 2001: Űrodüsszeia egy hiteles és máig lenyűgöző műalkotás lett, ami nem csak a kortárs filmművészet látványvilágát hagyta jócskán maga mögött, de napjainkban is megdöbbentő vizualitással és elgondolkodtató filozófiai háttérrel rendelkezik.

Kubrick a film minden apró részletét gondosan megtervezte; maga választotta ki, hogy a szereplők ruhái milyen anyagból készüljenek, és a kortárs formatervezés legjelentősebb alkotóinak munkáit használta fel.