Siskov kiemelkedő szerepet játszott a pop art szellemiségének magyarországi meghonosításában. A szófiai zenei konzervatóriumban elvégzett tanulmányokat követően a képzőművészeti egyetemre járt 1958-ig, majd Magyarországra költözött. Miután festészetet tanult a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1963-ig, itt helyezkedett el restaurátorként. Fontos szerepet játszott életében mestere, Bernáth Aurél, az 1895-ben született, kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész. Siskov képei gyakran rendelkeznek mögöttes politikai tartalommal, kedvelt technikája a színes fotomorfózis. Művei szerepeltek kiállításokon Budapesttől Velencén át egészen Washingtonig, részt vett az IPARTERV-csoport kiállításaiban. 1969 óta él Ausztriában.
Ludmil Siskov Asztronauták című művével szerepelt az 1968-as IPARTERV kiállításon, mely mérföldkőjévé vált a magyar (neoavantgárd) művészettörténetnek.
Az első és második Iparterv kiállításokat Sinkovits Péter művészettörténész rendezte 1968 decemberében, illetve 1969 szeptemberében. 1980-ban Beke László, Hegyi Lóránd és Sinkovits Péter művészettörténészek megszervezték a harmadik „kiadást”, Hommage á IPARTERV címmel.
1968-ban egy budapesti, belvárosi építészeti tervezőirodában került megrendezésre egy csoportos kiállítás 11 művész közreműködésével (Bak Imre, Frey Krisztián, Hencze Tamás, Jovanovics György, Keserü Ilona, Konkoly Gyula, Lakner László, Molnár Sándor, Nádler István, Siskov Ludmill, Tót Endre). 1980-ban Sinkovits így emlékezik vissza a kiállítások céljáról: „egyrészt bemutatni mindazokat az avantgarde művészeti alkotásokat, amelyek addig műtermekbe szorultak vissza, másrészt ezek a rendezvények magukat az alkotókat is arra ösztönözték, hogy gondolataiknak, szándékaiknak formát keressenek, így frissességüket ébren tartva a passzivitás ellen hasson”.
„A kiállítást zsűrimentesen kívántam rendezni, ezért várható volt, hogy a Képzőművészeti Lektorátus akkor oly buzgó hivatalnokai és minden kezdeményezést elfojtó vezetői a résztvevőkkel szemben súlyos megtorló intézkedéseket tesznek. […] Ez a morális erő a csoportot vagy baráti társaságot mint közösséget másfél évig volt képes összetartani. Ezután megállíthatatlanul megindult az erózió. Ez tagadhatatlanul összefüggött azzal a külső nyomással is amely 1969 után az egész kulturális életre nehezedett. […] Az avantgárd alkotók a művészeti élet perifériájára szorultak, a hatvanas évek végén az volt a legkiszolgáltatottabb réteg, az avantgárd jelző ekkor a hivatalos szóhasználatban a tiltott, a közönség elől elzárt művészetet jelentette. Ez a kirekesztett helyzet az Ipartervesek között sokkal hamarabb indította el a belső bomlás folyamatát mintsem bárki is gondolhatta volna. Már 1969-ben és 1970-ben elhagyta az országot Siskov Ludmill, Frey Krisztián és Konkoly Gyula. Később távoztak: Lakner László, Tót Endre, Szentjóby Tamás és Méhes László”. (Sinkovits Péter)
Forrás: Hommage á IPARTERV 1968/69 I., kiállítási katalógus, Fészek Galéria, 1988
A Stanley Kubrick rendezésében készült 2001: Űrodüsszeia („2001: A Space Odyssey”) a sci-fi műfaj és egyben a filmtörténet egyik klasszikusa. Arthur C. Clarke „Az Őrszem” című novelláját alapul véve, Kubrick saját ötleteivel egészítette ki a forgatókönyvet. Az angol sci-fi szerző és az amerikai rendező együttműködéséből született film egy évvel az amerikai holdra szállás előtt, 1968-ban készült el. Így a film különleges történetében és látványtervében kénytelenek voltak a tudományra és a képzelőerejükre hagyatkozni. Ennek ellenére a 2001: Űrodüsszeia egy hiteles és máig lenyűgöző műalkotás lett, ami nem csak a kortárs filmművészet látványvilágát hagyta jócskán maga mögött, de napjainkban is megdöbbentő vizualitással és elgondolkodtató filozófiai háttérrel rendelkezik.
Kubrick a film minden apró részletét gondosan megtervezte; maga választotta ki, hogy a szereplők ruhái milyen anyagból készüljenek, és a kortárs formatervezés legjelentősebb alkotóinak munkáit használta fel.

Geoffrey Harcourt, Model 042 lounge chair by Artifort, 1963 in Stanley Kubrick’s 2001 Space Odyssey, 1968

Eero Saarinen, Tulip table, 1956 and Olivier Mourgue, Djinn chairs, 1964-65 in Stanley Kubrick’s 2001 Space Odyssey, 1968

Eero Saarinen, Tulip table, 1956

Geoffrey Harcourt, Model 042 lounge chair by Artifort, 1963
https://www.youtube.com/watch?v=Jl-8ShxtDWA

https://www.youtube.com/watch?v=fP-CJLIMWLE

https://www.youtube.com/watch?v=XHjIqQBsPjk

https://www.youtube.com/watch?v=HUKyE1rQy1E

https://www.youtube.com/watch?v=Qop7yNv-Mhc
https://www.youtube.com/watch?v=5-3qc-gy2_

https://www.youtube.com/watch?v=rTDzogl5sdc&list=PL73PSe-5PCaqkDLVrOQdieUW6z4TE_TOL
