Mimmo Rotella

Bio
+
Hírek a világból
Művészeti élet
Dizájn, életforma
Film
Zene

Bio

Mimmo Rotella
(1918, Catanzaro / IT – 2006, Milano / IT)

Rotellát az olasz pop art egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon. Egyetemi, művészeti tanulmányait Nápolyban kezdte, majd Amerikában kapott ösztöndíjat, így került a University of Missouri-ra, Kansas városába. 1953-ban itt ismerkedett meg a kollázs technikájával, amely hamar meghatározóvá vált művészetében. Amerikai tanulmányait elvégezvén hazatért Olaszországba, az ország művészeti központjába, Rómába költözött. Itt ihlették meg a falakon mindenhol egymásra rétegzett, az esőtől és időtől szétmálló mozifilm plakátok, amelyek kellő iróniával mutatták be a korabeli tömegkultúrát. Ezekről az ódon és kevésbé ódon falakról szerezte be műveihez a plakátokat, melyeket Rotella tovább szakított, hogy felhasználhassa őket képeihez. Későbbi művészetében már nem a plakátdarabokat ragasztotta a képekre, hanem magukra a plakátokra festett. Művészetére jellemző az erős és változatos színhasználat; a művészt Amerikában ért hatások egész pályáját végigkísérték. A képzőművészet mellett költészettel is foglalkozott.

+

A 20. század közepe a film történetének aranykora, az igéző plakátok óriási tömegeket vonzottak a mozikba, annak ellenére, hogy akkor már létezett a televízió. A filmplakátok egyrészt a sztárok alakjának kiemelésével hívták fel magukra a figyelmet, másfelől a grafikák a hangulatokat és a film egyéni értelmezését közvetítették. (Miller, Judith: Stílus és forma, 2007.)

Néhány filmplakát 1965-ből:

Terence Young, Tűzgolyó (Thunderball), 1965

David Lean, Doktor Zsivágó, 1965

Federico Fellini, Júlia és a szellemek, 1965

Richard Lester, Help!, 1965

Norman Jewison, A Cincinnati Kölyök, 1965

Hírek a világból

1965 a világban

A New Yorki világkiállításon elássák a második, Westinghouse elnevezésű időkapszulát, amely tervezett kinyitási időpontja 6939
Az USA fellövi a világ első, Early Bird elnevezésű műholdját míg Alekszej Leonov végrehajtja az első űrsétát a Voszhod–2 űrhajó fedélzetéről. Az amerikaiak sem maradnak alul: Edward White, a kétszemélyes Gemini–4 körül lebeg a rakétapisztolyával.
A RMP Központi Bizottsága Nicolae Ceaușescut választja meg az elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej első titkár utódjának.
Budapesten, a Blaha Lujza téren „városrendezési okokra” hivatkozva lebontják a Nemzeti Színház épületét, nem sokkal később A felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a Dózsa György úton felavatják Lenin szobrát.
Az Egyesült Államok növeli katonai haderejét Vietnámban miközben ebben az évben csak Washingtonban 35 ezren tüntetneka háború
Elkezdik építeniBudapest első házgyári elemekből épített panelházát (Szakasits Árpád út 15-25.)
Ebben az évben hunyt el Winston Churchill, T. S. Eliot
A nagysikerű Tom & Jerry rajzfilmsorozatot átveszi a televízió.
Virágzik a brit pop-rock Amerikában is: ebben az évben jelent meg a Beatles világsikerű dala, a Yesterday, és a Rolling Stones Satisfaction című slágere.
Ebben az évben alakult meg a Pepsi Inc., a Coca Cola Company későbbi nagy vetélytársa.

Művészeti élet

Művészeti események 1965-ből

A román apa és magyar anya gyermekeként már Amerikában született Kenneth E. Tyler (1931 – ) megalapítja a Gemini elnevezésű műhelyét Losa Angelesben: Tylernek óriási szerepe volt az amerikai háború utáni limitált sorozatgrafikai eljárások felélesztésében és fejlesztésében. Műhelyében gyakran fordult meg a pop art több neves alakja, Roy Lichtensteintől Robert Raushcenbergig, Japser Johns-on és David Hockney-n át.
Ebben az évben hunyt el Le Corbusier, valamint Lyka Károly.
A ’60-as években igen nagy jelentőséggel bírtak a különböző performance-események, Allen Kaprow a következőképp gondolkozott erről: „szabadságot jelentett számunkra, hogy szokatlan formában újra meg újra összerakhatjuk a való világot.” A különféle performance-okat összegyűjtve – melyek eltörölték a művészet és az élet, a műfajok és művészeti ágak között emelkedő falakat – fesztiválok alkalmával is bemutatták, ezen interdiszciplináris események egyike volt a „New York-i Színházi Nagygyűlés” 1965-ben, ahol huszonkét performance zajlott, többek között Oldenburg Washes című happeningje.
Az olasz gazdasági fejlődésnek köszönhetően gazdasági „csoda” alakult ki az országban, ennek köszönhetően a háztartásokban a televízió használata 12%-ról 49%-ra ugrott, amely a popkultúra terjedésében kulcsszerepet játszott.

Dizájn, életforma

Op art mozgalom

Balra: fekete-fehér sakktábla mintás műanyag ruha, USA, 1965 körül. Jobbra: Harry Gordon, „Poster Dress” papírruha, 1968 körül (miniruha feketével és fehérrel nyomott vlies anyagból)

Vogue címlap, 1965. szeptember 15.

A pop art mellett az „optikai művészet” rövidítéséből született op art stílus is erőteljes hatást gyakorolt a hatvanas években. A fogalmat 1964-ben „tudatosított” a Time Magazine, ugyanakkor Victor Vasarely évtizedekkel korábbi munkáit is e jelzővel illették később, illetve más művészek is kísérleteztek már az ötvenes években a geometria játékos művészeti felhasználásával. Az absztrakt expresszionista mozgalomból kinövő stílus a képzőművészet mellett a lakberendezési formatervezésben és a divatban is teret hódított. A mozgás érzetét keltő, absztrakt geometriai formák a fekete és fehér színek játékába vegyülve jelennek meg az egyes ruhadarabokon. 1965-ben rendezték meg William C. Seitz szervezésében a „The Responsive Eye” (A fogékony szem) című kiállítást, mely egy csoportos válogatás volt a kor „op art” művészeinek munkáiból.