Pinczehelyi Sándor

Bio
+
Hírek a világból
Művészeti élet
Dizájn, életforma
Film
Zene

Bio

Pincehelyi Sándor
(1946, Szigetvár / HU – )

Pincehelyi művészeti pályafutása igen összetett és sokirányú, hiszen tevékenysége kiterjed a festészetre, a grafikára, a plakáttervezésre; a Pécsi Műhely néven ismertté vált avantgárd csoport tagja. 1988-ban Bukta Imrével és Samu Gézával együtt állított ki a 43. Velencei Biennále Magyar Pavilonjában.

Számos, a pop arthoz kapcsolható képénél alkalmaz szitanyomat technikát és „kézenfekvő, populáris, mindenki számára nyilvánvaló jelkészletet használ, s ezt mint ténylegesen létező vizuális nyelvet fogadja el, másrészt alapvetően történeti, európai, kultúrszociológiai szemléletet képvisel”. (Hegyi Lóránd)

Három nagy korszakra bontható fel munkássága, melyek egyben szemléletváltásokat is jelölnek. Az első korszak (1972-80) a konceptuális és land art korszaka. A második korszakra (1980-92) a személyesség megerősödése és történeti tematika jellemző. Ezt követően a harmadik korszaknál retrospektív, historikus jelleg figyelhető meg.

+

Pinczehelyi Sándor: PFZ paprika – small sign, 1982-88, Janus Pannonius Museum, Pécs

A magyar művészek közül Pinczehelyi Sándor használta elsőként képein a Coca Cola motívumot.
A sarló-kalapács, utcakő, csillag, paprika, különféle állatok (birka, disznó, liba), a nemzeti színek: piros-fehér-zöld (PFZ) mind megjelennek Pincehelyi művészetében. Az 1980-as évek elején az emblémák sora kibővült a hallal, a Coca-Colás dobozzal, a szénával-szalmával, paprikával…
Hegyi Lóránd művészettörténész a következőképp összegzi Pinczehelyi művészetét: „Nem úgy politizál, hogy politikai témákat jelenít meg, valamiféle narratív vagy éppen allegorikus formában, hanem a nyelv, a vizuális jelrendszer ambivalenssé tételével, az ikonográfia belső jelentésszerkezetének megváltoztatásával, vagy meg pontosabban, megzavarásával”. […] „Az irónia nála mélyebb és összetettebb jelenség: magának a történelmi többértelműségnek a megfogalmazása.”.
Hegyi Lóránd művészettörténész a következőképp fogalmaz a Csillag, utcakő című mű kapcsán:
Pinczehelyi „1972-ben fedezte fel az utcakövet, mely művészetének egyik alapvető ikonográfiai elemévé vált. Az ötágú csillag konkrét helyi, történelmileg körülhatárolható jelentéseket mobilizál, politikai, történelmi asszociációkat szenzibilizál. Ugyanúgy idekapcsolható a sarló, a kalapács és az utcakő is. Az utcakő utal a forradalmi gyakorlatra, barikádépítésre, nehéz fizikai munkára, munkát végző „klasszikus” proletariátusra is. Az ötágú csillag története „fordított” úton haladt: szimbólumból vált tárggyá, s nem munkaeszközből szimbólummá. Az utcakő-csillag sorozatban nem csupán a processzuális művészet jól ismert dialektikáját, azaz a mennyiségi változások dokumentálásával manifesztált minőségi változás mozzanatát mutatja fel, hanem egy tartalmi réteget is beépít ebbe a dialektikába: rendezetlen halmazból – politikailag értelmezhető – szimbolikus forma válik; s a két különböző szimbolikus jelentésréteg, azaz az utcakő, mint a „proletariátus fegyvere” és az ötágú csillag összekapcsolódik.”

Hírek a világból

1973 a világban

Az első olajválság: október 17-én kezdődött az első olajválság, miután a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) bejelentette az olajkitermelés csökkentését, és embargót hirdetett az Izraelt támogató hatalmak ellen. A válság hatására a nyersanyagok tekintetében kiszolgáltatott fejlett országok egyszerre szembesültek az árak növekedésével és a kínálat drasztikus csökkenésével, szigorú korlátozásokat eredményezett. A fejlődő országok – köztük Magyarország – adósságot halmoztak fel. A krízis minden téren arra sarkallta a gazdasági nagyhatalmakat, hogy szabadulni próbáljanak az olaj hatalmából. A válságnak komoly szerepe volt abban, hogy az energiaéhséget számos országban hamarosan atomerőművekkel, illetve a megújuló energiaforrások kiaknázásával próbálták meg csillapítani.
Fegyverszüneti egyezményhez ért a vietnámi háború, az amerikaiak megkezdik kivonulásukat. Véget ér Kambodzsa bombázása is, így véget vetve az amerikaiak 12 éve tartó indokínai beavatkozásának.
A New York-i World Trade Center lesz a világ legmagasabb épülete.
Augusto Pinochet átveszi a hatalmat Chilében.
Magyarországon bevezetik a postai irányítószámok használatát
Létrejön a Hortobágyi Nemzeti Park, az első nemzeti park Magyarországon
A Magvető Könyvkiadó 1973-ban elutasította Kertész Imre Sorstalanság című regényét.
Ebben az évben hunyt el Bruce Lee és J. R. R. Tolkien.

Művészeti élet

Művészeti események 1973-ból

„Fluxshoe” kiállítás az oxfordi Museum of Modern Art-ban David Mayor szervezésében, magyar résztvevők: Tót Endre, Gáyor Tibor, Maurer Dóra. (Artpool)
A budapesti Egyetemi Színpad „Flux-concert” előadása, melyet végeredményben betiltottak. Az eseményhez fűződő nevek közül csak néhány: Henning Christiansen, George Brecht, Juan Hidalgo, George Maciunas, Ben Vautier, Yoko Ono. Levezette volna: Beke László- Szentjóby Tamás, közreműködött volna: Pauer Gyula, Szücs Zsuzsa, Nica Taxidu. (Artpool)
Biennale de Paris, magyar résztvevők: Jovánovics György, Legéndy Péter, Pauer Gyula, Szentjóby Tamás (Artpool)
Ebben az évben hunyt el Pablo Picasso.

Dizájn, életforma

Vörös Csillag Traktorgyár

A nagy múltú Hofherr és Schrantz Gépgyár kispesti gyárát 1948-ban államosították; 1951. november 21-től Vörös Csillag Traktorgyár működött tovább. Vegyes mezőgazdasági gépek gyártása helyett csak a két világháború között bevezetett, izzófejes traktorok gyártása folytatódott az újjáalakult gyárban. 1960-tól hihetetlen tempóban, óriási léptékkel folytak a fejlesztések a Kísérleti Műhelyben, és a prototípusok nagyon hamar sorozatgyártásra kerültek. Az évek során innen kerültek ki a hazai traktorgyártás legmodernebb fejlesztései, köztük a híressé vált Dutra traktor számos típusa.
A teljesen állami tulajdonú vállalatot 1973. június 30-i hatállyal a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolták, és a gyártásban maradt Dutra traktor típusok előállítását befejezték.