Richard Hamilton 1938-tól a Royal Academy of Arts-ban tanult festészetet. 1952-ben megalapította az Independent Group-ot többek között Eduardo Paolozzival és Lawrence Alloway-jel. A londoni Institute of Contemporary Art-ban tartották összejöveteleiket, és fő céljuknak a populáris ábrázolás tanulmányozását jelölték ki. Rövid ideig tanított is, így közvetlen hatást gyakorolt a pop „második nemzedékére” (Robyn Denny, Peter Blake, Roger Coleman). 1956-ban Hamilton részt vesz a londoni Whitechapel Art Gallery-ben megrendezett This is Tomorrow című kiállításon. Erre az alkalomra készül egyik, talán legismertebb kollázsa és a pop art egyik legkorábbi alkotásai között számon tartott Just What is it That Makes Today’s Homes So Different, So Appealing?, amely egyben a kiállítás katalógusának a borítójára is felkerült. Ezen a művén Hamilton hétköznapi elemeket használ fel, melyek gazdasági státuszszimbólumok is egyben. 1963-ban New York-i utazása után kezd el fotográfiákat is beépíteni festményeibe. 1965-ben készült Landscape című képéhez egy fekete-fehér tájképet használt fel, amelyet utólag manipulált: egyes képi elemet kiszínezett, kiemelt, néhányat pedig kitörölt, így a végeredmény egy poszter-szerű kép lett. Az 1980-as években a digitális média adta lehetőségeket, és ezek percepcióra gyakorolt hatását kezdi el vizsgálni. 1994-ben a Tate Gallery, majd 2003-ban a kölni Ludwig Múzeum rendezett retrospektív kiállítást a művésznek.
Forrás:
Hamilton 1955-ben hozta létre a Man, Machine and Motion [Ember, Gép és Mozgás] elnevezésű kiállítást. Nagyjából kétszáz fotográfiát, valamint rajz-reprodukciókat gyűjtött össze, melyek összességében olyan járműveket és felszereléseket ábrázoltak, melyek „kibővítésként szolgáltak az emberi test erejének”, lehetőséget teremtve vízi, földi, légi és bolygóközi mozgásra. A reprodukciók egy különleges acél szerkezetre kerültek fel Hamilton tervezte kapcsokkal, vízszintes és függőleges elrendezésben annak érdekében, hogy a néző keresztül tudjon lépni az elemeken és felülről és alulról is láthassa a képeket. A kiállítás először a Newcastle-beli Hatton Gallery-ben, később az Insititute of Contemporary Arts, Londonban lett bemutatva.
Egyes művészettörténészek Hamilton Just What is it That Makes Today’s Homes So Different, So Appealing? kollázsához kötik a pop art kezdetét (a képen található teniszütőn látható POP felirat miatt).
Hamilton készítette a Beatles „The Beatles” albumának borítóját, melyet White Album néven is emlegetnek, lévén az együttes nevét leszámítva teljesen fehér a borító. A „fehér album” egy évvel később került piacra, mint a Peter Blake által tervezett és a pop art művészet egyik kuriózumaként ismert Pepper’s Lonely Heart Club Band borítója.

Ron Herron, Sétáló város (Walking City), 1965
A hatvanas években a modern világ és a kapitalizmus kritikája nagyhatású utópiákban csúcsosodott ki, ami az építészetben is jelentős szerepet kapott.
1961-ben alapították meg a londoni Archigram nevű csoportot (az Architecture és a Telegram szavak összevonásával), valamint a csoport nevét viselő magazint, amely széles körben tette ismertté futurisztikus terveiket, vízióikat. Az avantgarde építészcsoportot Warren Chalk, Peter Cook, Dennis Crompton, David Greene, Ron Herron és Michael Webb alkották.
Egy emberibb építészet létrejöttét álmodták meg, a környezetromboló fejlesztések helyett a környezetbarát építészetre helyezve a hangsúlyt. A természet rendjébe való legkisebb beavatkozás vált számukra követendő példává.
Az Archigram ugyanakkor végképp elrugaszkodott a realitásoktól, és a nemzetközi építészetet meghatározó gondolkodásmód ellen fellépve a – korszakban nagy népszerűségnek örvendő – képregények fantázia városait tervezte meg.
Az Archigram építészeti elvei leginkább két firenzei csoportosulás; az Archizoom Associati és a Superstudio munkásságával hozható összefüggésbe. Az olaszországi radikális építészeti mozgalmat képviselő csoportokat 1966-ban alapították.

Archizoom, „Wind City” építészeti projekt, 1969

Verner Panton, Szoba installáció a Bayer kölni Visiona II kiállítására, 1970 (Fantasy Landscape). A dán designer az 1968-as és 1970-es kölni Visiona kiállításra futurisztikus szoba installációkat tervezett a Bayernek, tiszta, telített színekben.
https://www.youtube.com/watch?v=ycg2yb3qiUo

https://www.youtube.com/watch?v=ZimaKCuS7xg

https://www.youtube.com/watch?v=iO0niGPR5S4

https://www.youtube.com/watch?v=P7YMI39sObY&list=PLQsutykTyk-s9oibQ9im5m1HIWQTLxiS0

https://www.youtube.com/watch?v=trrepsAwcTg&list=PLVyehhUaGFdWaI-j3-kZC9lPxgrauch3_

https://www.youtube.com/watch?v=zP4XP8CaX7k&list=PLGbb9KO9XC_MSFio_pXZncVAMHLWUkpNh

https://www.youtube.com/watch?v=3KV7sfinAao
