Richard Hamilton

Bio
+
Hírek a világból
Művészeti élet
Dizájn, életforma
Film
Zene

Bio

Richard Hamilton
(1922, London / UK – 2011, North End / UK)

Richard Hamilton 1938-tól a Royal Academy of Arts-ban tanult festészetet. 1952-ben megalapította az Independent Group-ot többek között Eduardo Paolozzival és Lawrence Alloway-jel. A londoni Institute of Contemporary Art-ban tartották összejöveteleiket, és fő céljuknak a populáris ábrázolás tanulmányozását jelölték ki. Rövid ideig tanított is, így közvetlen hatást gyakorolt a pop „második nemzedékére” (Robyn Denny, Peter Blake, Roger Coleman). 1956-ban Hamilton részt vesz a londoni Whitechapel Art Gallery-ben megrendezett This is Tomorrow című kiállításon. Erre az alkalomra készül egyik, talán legismertebb kollázsa és a pop art egyik legkorábbi alkotásai között számon tartott Just What is it That Makes Today’s Homes So Different, So Appealing?, amely egyben a kiállítás katalógusának a borítójára is felkerült. Ezen a művén Hamilton hétköznapi elemeket használ fel, melyek gazdasági státuszszimbólumok is egyben. 1963-ban New York-i utazása után kezd el fotográfiákat is beépíteni festményeibe. 1965-ben készült Landscape című képéhez egy fekete-fehér tájképet használt fel, amelyet utólag manipulált: egyes képi elemet kiszínezett, kiemelt, néhányat pedig kitörölt, így a végeredmény egy poszter-szerű kép lett. Az 1980-as években a digitális média adta lehetőségeket, és ezek percepcióra gyakorolt hatását kezdi el vizsgálni. 1994-ben a Tate Gallery, majd 2003-ban a kölni Ludwig Múzeum rendezett retrospektív kiállítást a művésznek.

Forrás:

Tilman Osterwold: Pop Art. Köln, Taschen, 2003
Ingo F. Walther (szerk.): Art of the 20th Century, Köln-New York, Taschen, 2000
Kalus Honnef: Pop art, Köln, Taschen, 2003
Aknai Tamás: Egyetemes művészettörténet 1945-1980. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2001
Lisa Philips: The American Century: Art and Culture. New York, Whitney Museum of American Art, 1999
http://www.hamilton-richard.com/ (utolsó letöltés: 2015-07-25)
http://www.theguardian.com/artanddesign/2011/sep/13/richard-hamilton-obituary (utolsó letöltés: 2015-07-25)

+

2.erdekesseg_ManMachineMotion_hamilton_illusztracio Hamilton 1955-ben hozta létre a Man, Machine and Motion [Ember, Gép és Mozgás] elnevezésű kiállítást. Nagyjából kétszáz fotográfiát, valamint rajz-reprodukciókat gyűjtött össze, melyek összességében olyan járműveket és felszereléseket ábrázoltak, melyek „kibővítésként szolgáltak az emberi test erejének”, lehetőséget teremtve vízi, földi, légi és bolygóközi mozgásra. A reprodukciók egy különleges acél szerkezetre kerültek fel Hamilton tervezte kapcsokkal, vízszintes és függőleges elrendezésben annak érdekében, hogy a néző keresztül tudjon lépni az elemeken és felülről és alulról is láthassa a képeket. A kiállítás először a Newcastle-beli Hatton Gallery-ben, később az Insititute of Contemporary Arts, Londonban lett bemutatva.

Egyes művészettörténészek Hamilton Just What is it That Makes Today’s Homes So Different, So Appealing? kollázsához kötik a pop art kezdetét (a képen található teniszütőn látható POP felirat miatt).

Hamilton készítette a Beatles „The Beatles” albumának borítóját, melyet White Album néven is emlegetnek, lévén az együttes nevét leszámítva teljesen fehér a borító. A „fehér album” egy évvel később került piacra, mint a Peter Blake által tervezett és a pop art művészet egyik kuriózumaként ismert Pepper’s Lonely Heart Club Band borítója.

Hírek a világból

1965 a világban

A New Yorki világkiállításon elássák a második, Westinghouse elnevezésű időkapszulát, amely tervezett kinyitási időpontja 6939
Az USA fellövi a világ első, Early Bird elnevezésű műholdját míg Alekszej Leonov végrehajtja az első űrsétát a Voszhod–2 űrhajó fedélzetéről. Az amerikaiak sem maradnak alul: Edward White, a kétszemélyes Gemini–4 körül lebeg a rakétapisztolyával.
A RMP Központi Bizottsága Nicolae Ceaușescut választja meg az elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej első titkár utódjának.
Budapesten, a Blaha Lujza téren „városrendezési okokra” hivatkozva lebontják a Nemzeti Színház épületét, nem sokkal később A felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a Dózsa György úton felavatják Lenin szobrát.
Az Egyesült Államok növeli katonai haderejét Vietnámban miközben ebben az évben csak Washingtonban 35 ezren tüntetnek a háborúban
Elkezdik építeni Budapest első házgyári elemekből épített panelházát (Szakasits Árpád út 15-25.)
Ebben az évben hunyt el Winston Churchill, T. S. Eliot
A nagysikerű Tom & Jerry rajzfilmsorozatot átveszi a televízió.
Virágzik a brit pop-rock Amerikában is: ebben az évben jelent meg a Beatles világsikerű dala, a Yesterday, és a Rolling Stones Satisfaction című slágere.
Ebben az évben alakult meg a Pepsi Inc., a Coca Cola Company későbbi nagy vetélytársa.

Művészeti élet

Művészeti események 1965-ből

A román apa és magyar anya gyermekeként már Amerikában született Kenneth E. Tyler (1931 – ) megalapítja a Gemini elnevezésű műhelyét Losa Angelesben: Tylernek óriási szerepe volt az amerikai háború utáni limitált sorozatgrafikai eljárások felélesztésében és fejlesztésében. Műhelyében gyakran fordult meg a pop art több neves alakja, Roy Lichtensteintől Robert Raushcenbergig, Japser Johns-on és David Hockney-n át.
Ebben az évben hunyt el Le Corbusier, valamint Lyka Károly.
A ’60-as években igen nagy jelentőséggel bírtak a különböző performance-események, Allen Kaprow a következőképp gondolkozott erről: „szabadságot jelentett számunkra, hogy szokatlan formában újra meg újra összerakhatjuk a való világot.” A különféle performance-okat összegyűjtve – melyek eltörölték a művészet és az élet, a műfajok és művészeti ágak között emelkedő falakat – fesztiválok alkalmával is bemutatták, ezen interdiszciplináris események egyike volt a „New York-i Színházi Nagygyűlés” 1965-ben, ahol huszonkét performance zajlott, többek között Oldenburg Washes című happeningje.
Az olasz gazdasági fejlődésnek köszönhetően gazdasági „csoda” alakult ki az országban, ennek köszönhetően a háztartásokban a televízió használata 12%-ról 49%-ra ugrott, amely a popkultúra terjedésében kulcsszerepet játszott.

Dizájn, életforma

Ron Herron, Sétáló város (Walking City), 1965

A hatvanas években a modern világ és a kapitalizmus kritikája nagyhatású utópiákban csúcsosodott ki, ami az építészetben is jelentős szerepet kapott.

1961-ben alapították meg a londoni Archigram nevű csoportot (az Architecture és a Telegram szavak összevonásával), valamint a csoport nevét viselő magazint, amely széles körben tette ismertté futurisztikus terveiket, vízióikat. Az avantgarde építészcsoportot Warren Chalk, Peter Cook, Dennis Crompton, David Greene, Ron Herron és Michael Webb alkották.

Egy emberibb építészet létrejöttét álmodták meg, a környezetromboló fejlesztések helyett a környezetbarát építészetre helyezve a hangsúlyt. A természet rendjébe való legkisebb beavatkozás vált számukra követendő példává.

Az Archigram ugyanakkor végképp elrugaszkodott a realitásoktól, és a nemzetközi építészetet meghatározó gondolkodásmód ellen fellépve a – korszakban nagy népszerűségnek örvendő – képregények fantázia városait tervezte meg.

Az Archigram építészeti elvei leginkább két firenzei csoportosulás; az Archizoom Associati és a Superstudio munkásságával hozható összefüggésbe. Az olaszországi radikális építészeti mozgalmat képviselő csoportokat 1966-ban alapították.

Archizoom, „Wind City” építészeti projekt, 1969

Verner Panton, Szoba installáció a Bayer kölni Visiona II kiállítására, 1970 (Phantasy Landscape)

Verner Panton, Szoba installáció a Bayer kölni Visiona II kiállítására, 1970 (Fantasy Landscape). A dán designer az 1968-as és 1970-es kölni Visiona kiállításra futurisztikus szoba installációkat tervezett a Bayernek, tiszta, telített színekben.